Ha nem szállítjuk le a szerződés szerint a Paks II. irányítástechnikáját, akkor egyrészt szinte korlátlan összegre beperelhet minket Magyarország, másrészt a kínaiak kerülnének be helyettünk a projektbe, és ne felejtsük el, hogy Paks közelebb van Németországhoz, mint Csernobil – ezt az érvrendszert adta elő Joe Käser, a német Siemens Energy felügyelőbizottsági elnöke a Welt and Sonntagnak adott nyilatkozatban.
Három főbb területen tervezi módosítani az atomenergiáról szóló törvényt a kormány, amelyek közül leginkább két új eljárásrend bevezetése a fontos, és amelyek a Paks II. kapacitásbővítése, illetve a Paks I. tervezett üzemidő hosszabbítása miatt is lényegesek – derült ki a kormány társadalmi egyeztetési felületére feltöltött tervezetből. Az Euratom felé előzetesen már elküldte a tervezetet a kormány, amely alapján a hatósági eljárási folyamatok jócskán felpöröghetnek, az anyaghoz pedig most péntekig még bárki hozzászólhat.
A Paks II. atomerőmű leendő 6-os blokkja alól már a talaj felét, mintegy félmillió köbmétert, kitermeltek 5 méteres mélységig, és a 2700 méternyi résfal 40%-a is elkészült már – emelte ki ma Bécsből élőben bejelentkezve Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, ahol tárgyalt az orosz fővállalkozó Roszatom vezérigazgatójával. Alekszej Lihacsov múlt pénteken Pakson is járt, és az erről kiadott Roszatom-közlemény azt is tartalmazta, hogy az 5-ös blokk alatti első betonöntési munka a minap vázolt 2024 végi céldátum helyett 2025 elejére is elcsúszhat.
Látszólag egyre összetettebb a helyzet az Orbán Viktor kormányfő hétvégi beszédéről kiszivárgott sajtóértesülés után, mert hétfőn a moszkvai magyar nagykövet a TASZSZ hírügynökségnek azt hangsúlyozta, hogy nem akar leválni a kormány az orosz hátterű nukleáris fűtőanyagról, de közben a Portfolio információi szerint holnap a francia Framatome nevű céggel köt majd szándéknyilatkozatot az Energiaügyi Minisztérium a nukleáris fűtőanyaggal kapcsolatos együttműködésre. A zavarosnak tűnő helyzet mögött a „megfejtés” olyasmi lehet, hogy a francia irányú beszerzés a megtartott orosz beszerzés mellé léphet majd Pakson, illetve elképzelhető, hogy bizonyos licenszeket/képességeket átad az orosz Roszatom leánycége (TVEL) a franciáknak, és így magyar szempontból továbbra is elmondható lesz majd, hogy orosz hátterű fűtőanyaggal megy a Paks I. és a majdani Paks II. is. Mindez egyúttal afelé mutat, hogy a kormány nem szeretne az amerikai Westinghouse felől formálódó beszerzéssel élni.
Nyilvánosságra hozta honlapján a Paks II. Zrt. az oroszokkal kötött kivitelezési szerződés minapi hatodik módosítását, igaz a 16 oldalból mindössze 6 oldal látszik, a többi ki van takarva, az viszont például látszik, hogy a felek megállapodtak benne: idén év végéig felülvizsgálják a projekt ütemezését azért, hogy „az eddigi befolyásoló körülményekre, illetve a projekt körüli valós kontextusra reflektáljanak”.
Miután múlt pénteken aláírták a felek a Paks II. kivitelezési szerződésének módosítását, és ezzel átlépett a projekt a második, konkrét kivitelezési szakaszba, hétfőn kiadott egy közleményt az orosz fővállalkozó Roszatom, miszerint indul a 6-os blokk alatti gödör kiásása, illetve a majdani talajszilárdítási tevékenység, valamint utasítást kaptak az orosz cégek, hogy kezdjék meg az atomerőmű érintett berendezéseinek legyártását.
A megváltozott körülmények miatt nemcsak a Paks II.-vel kapcsolatos pénzügyi finanszírozási szerződést kellett módosítani, hanem a kivitelezési szerződést is, amelynek mai aláírásával a projekt átlépett az előkészítőből a konkrét kivitelezési szakaszba – jelentette be a mai budapesti sajtótájékoztatón Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter elmondása szerint a ma aláírt módosított kivitelezési (EPC-) szerződéssel „gyorsabban, könnyebben, egyszerűbben tudunk előre haladni a következő időszakban”, és szavai szerint a jövő év végéig megtörténik majd az első betonöntés is a Paks II. kapcsán, illetve „a jövő évtized elején” termelésbe állhat az új erőmű.
A napokban várható az, hogy az Európai Bizottság hivatalosan is javaslatot tesz a 11. uniós oroszellenes szankciós csomagra – írta pénteken reggel a Politico négy diplomata forrásra hivatkozva. Feltehetően ezzel függ össze az, hogy mivel a csomagba nukleáris témájú szankció is belekerülhet, ismét éles elutasítást fogalmazott meg pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, és a magyar vétót is belengette. Kijelentése szerint „Amennyiben javaslat születik a nukleáris ipar szankcionálására, azt mi Magyarország-ellenes javaslatnak fogjuk tekinteni és meg fogjuk vétózni".
A török Akkuyu Atomerőmű építésén szerzett tapasztalatok fontosak a Paks II. beruházás számára, hiszen Magyarországon is hasonló technológiával működő blokkok létesülnek - mondta magyar újságíróknak Jákli Gergely (képünkön), a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója csütörtökön, a török erőműbe érkező első üzemanyagszállítmány érkezése alkalmából a helyszínen tartott rendezvényen. A világ legnagyobb jelenlegi atomerőmű projektjével kapcsolatos esemény súlyát jelzi, hogy Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett rajta online, személyesen mondott köszöntőt Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója, illetve Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója személyesen adta át Fatih Dönmez török energetikai miniszternek az első nukleáris üzemanyag szállítmányról szóló tanúsítványt.
Bár szinte biztosan nem fog megtérülni Paks II., de túl kockázatos lenne leállítani, mert nem lehet kizárni, hogy a 2030-as évek második felében kezelhetetlen mértékű energiaválságba fut bele Magyarország, és ezért kényszerből folytatni kell a beruházást – foglalt állást a forróvá vált témában a minap közzétett szakpolitikai javaslatcsomagjában az Egyensúly Intézet. A szakértők emellett többek között a nap- és szélerőművi kapacitások felfutására is konkrét javaslatokat tettek, illetve a lakossági gázfelhasználás csökkentése terén három konkrét javaslatot is megfogalmaztak. Ezek egyike az, hogy 2026-ig ki kellene vezetni a sütési-főzési célú gázhasználatot, ami csupán Budapesten 170 ezer átalánydíjas, gázmérő nélküli háztartást érintene, és azt is szorgalmazzák, hogy 2025-től meg kellene tiltani az új épületekben a gázfűtést; az pedig háztartások millióit érintené, hogy 2034-ig ki kellene vezetni az összes konyhából a gázt.
Miután a Financial Times azt írta Orbán Balázs nyilatkozata mellett, hogy a Paks II. újragondolása elvezethet akár az orosz Roszatom lecseréléséhez is, határozottan cáfolta ezt a sejtetést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szavai szerint „színtiszta hazugság”, hogy a magyar kormány elállna az orosz Roszatommal való együttműködéstől, és tisztázta, hogy a franciák szerepe csak az erőmű irányítástechnikai rendszerében nőne meg. Ez a francia kormány számára is fontos tisztázás lehet, mert egyik képviselőjük a brit lapnak azt mondta: nekik se világos, hogy a Paks II.-ben nőne meg a szerepük, vagy egy új erőmű kapcsán jutnának szerephez. Szijjártó az Energia Tanács mai brüsszeli ülése utáni sajtótájékoztatón egyúttal azt is jelezte, hogy a nukleáris koalíció tagjaként azt szorgalmazza Magyarország is: változzanak meg a banki hitelezési szabályok a nukleáris projektek kapcsán. A miniszter azt is bejelentette, hogy a lengyelekkel együtt csak a magyar kormány vétózta meg az uniós gázspórolási rendelet meghosszabbítását, amelyről itt írtunk külön.
„A szomszédunkban Romániában amerikai technológiával fog megépülni, Európában elsőként, egy kis moduláris reaktor, úgyhogy ez egy olyan kérdés, amivel nekünk is nagyon komolyan kell foglalkozni és foglalkozunk is. Én ezt a belátható jövőben egy teljesen reális opciónak tartom” – ezt a fontos kijelentést tette Lantos Csaba a XX. Század Intézet keddi videóinterjújában.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy mai párizsi Facebook-bejelentkezésében gyakorlatilag elismerte, hogy a minden tagállam, tehát Magyarország, által is megszavazott uniós szankciók akadályozhatják azt, hogy a német kormány kiadja a Siemens Energy számára az exportengedélyt a Paks II. projekthez. Ezután viszont a Magyarország elleni szuverenitási támadásnak minősítette az esetet, és újra felemlegette a két német miniszter felelősségét az ügyben.
Kedden érdekes fordulatot vett a Paks II. beruházás ügye: a Roszatom vezérigazgatója Paks II. építésének 2024-es megkezdéséről beszélt, míg a Siemens Energy vezetője is fogadkozott, hogy teljesítik a szerződésüket. Ugyanakkor a német cégen belül aktivistabefektetők egy csoportja hevesen tiltakozik az orosz atomenergiás vállalattal való együttműködéssel szemben. Eközben egyelőre nem tudni, hogy a berlini kormány a szankciók miatt kiadhatja-e az exportengedélyeket a Siemens vezérlő rendszeréhez, ami még az Európai Bizottságot is elbizonytalanította.
Azzal a témával kapcsolatban is kérdést kapott a mai Kormányinfón Gulyás Gergely, hogy felkészült-e a kormány arra az esetre, ha a nyugati cégek az orosz agresszió és a szankciók miatt kivonulnak a Paks II. projekt építéséből. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt a fontos, üzenet értékű választ adta, hogy tudomása szerint "minden ilyen esetre van forgatókönyv".
Annak a magyar ígéretnek az ismeretében adta meg az Európai Bizottság az állami támogatást elfogadó határozatát Paks II. ügyében 2017-ben, hogy csak 2026 és 2032 között üzemel párhuzamosan a Paks I. és a Paks II., de a magyar parlament friss döntése alapján ez sokkal hosszabb idő is lehet, és így könnyen lehet, hogy újra kell kezdeni a Paks II. állami támogatásával kapcsolatos uniós engedélyezési eljárást – vonja le a következtetést a 444.hu a témát körbejáró cikkben.
Összefoglalta szerzőnk a maastrichti esemény tanulságait.
De vajon mennyire megy ez szembe az európai trenddel?
Ománban ült össze Amerika egyik legnagyobb ellenségével.
Elindul a Keleti Pajzs.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
